Sokan bizonytalanok abban, hogy a három lehetséges szja-elszámolási mód közül melyiket érdemes választani szálláshely-szolgáltatóként. Végignézzük mindhármat, a feltételekkel és a szochóval együtt, hogy tiszta képed legyen.
1. Fizetővendéglátásra vonatkozó tételes átalányadó
Ez a legkedvezőbb forma, de csak akkor választható, ha minden feltétel teljesül. Az Szja tv. szerint a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély akkor választhatja, ha:
- a tevékenységet legfeljebb három, a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, a Kertv. szerinti magánszálláshelyen folytatja, vagyis legfeljebb 3 lakásban, üdülőben vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületben,
- egy-egy vendégnek egy naptári éven belül, megszakítás nélkül legfeljebb 90 napra ad szállást,
- a tevékenység megkezdésekor bejelenti a választását az adóhatóságnak.
Ha mindez teljesül, az adó tételes összeg, nem a jövedelemtől függ:
- 150 000 Ft/szoba/év magas forgalmú településen, ahol a vendégéjszakák száma két évvel korábban meghaladta a 2 milliót. A gyakorlatban ma ez Budapestet jelenti.
- 38 400 Ft/szoba/év minden más településen.
Fontos: erre a jövedelemre nem kell szochót fizetni, mert ez nem jövedelemalapú, hanem tételes adó.
2. 10%-os költséghányad
Ha az átalányadó feltételeinek nem felelsz meg (például háromnál több magánszálláshelyet hasznosítasz, vagy nem a saját tulajdonú, illetve haszonélvezeti ingatlanodban), választhatod ezt is. A bevétel 10%-a automatikusan, igazolás nélkül költségnek számít, így az adóalap a bevétel 90%-a, és erre jön a 15% szja.
Figyelem, szocho is jár. Mivel a rövidtávú szálláshely-szolgáltatás kereskedelmi jellegű tevékenységnek minősül, a jövedelem 13% szochót is visel, kivéve, ha saját jogú nyugdíjas vagy.
Létezik ugyanakkor egy éves, összesített szocho-alap felső határ is: 2026-ban 7 747 200 Ft, ami a minimálbér 24-szerese. Ez a bérjövedelmedet és az önálló tevékenységből (például a szállásadásból) származó jövedelmedet együtt nézi. Ha a szocho-alapod máshonnan, például munkabérből, már eléri ezt az összeget, a felette lévő jövedelmed után nem kell további szochót fizetned.
Szálláshely-szolgáltatásnál a valós költségek (jutalék, rezsi, takarítás, felújítás) szinte mindig meghaladják a bevétel 10%-át, ezért ez a mód a legtöbb esetben nem optimális.
3. Tételes költségelszámolás
Ha az átalányadó nem választható, ez a leggyakrabban alkalmazott forma. A bevételből levonhatod az összes, a tevékenységgel összefüggő, számlával vagy más bizonylattal igazolt költséget: Airbnb-jutalék, rezsi, takarítás, felszerelés, értékcsökkenés stb. Az így kiszámolt jövedelem után 15% szja-t fizetsz.
Itt is érvényes a szocho-szabály: a jövedelem 13% szochót is visel, kivéve, ha saját jogú nyugdíjas vagy, vagy a 7 747 200 Ft-os éves szocho-alap felső határt más jövedelmeddel már elérted. Összesítve tehát akár 28% is lehet a teher a jövedelemre, ezért mindig érdemes alaposan összegyűjteni az igazolható költségeket.
Melyiket válaszd?
- Ha megfelelsz a feltételeknek (legfeljebb 3 magánszálláshely saját tulajdonban vagy haszonélvezetben, 90 napos limit): szinte mindig az átalányadó a legkedvezőbb, mert fix, alacsony összeg, és nincs szocho.
- Ha nem felelsz meg a feltételeknek, és alacsonyak a valós költségeid: a 10%-os költséghányad egyszerűbb, de ritkán a legjobb megoldás.
- Ha magasak a valós, igazolható költségeid, és az átalányadó nem választható: a tételes költségelszámolás a reális választás, bár adóterhelés szempontjából ez a legmagasabb.
A szja mellett az áfára és a többi befizetésre is figyelni kell. Ezeket az Airbnb-s adókról szóló összefoglalónkban gyűjtöttük össze.
Kérdésed van?
Ha bizonytalan vagy, hogy a te helyzetedben melyik a legoptimálisabb, keress bátran!
👉 Foglalj ingyenes konzultációt, vagy írj az office@vtm-accounting.hu címre, illetve hívj a +36 70 616 9964 számon.
A cikk a 2026. szeptemberi szabályok alapján készült. Az adózási döntés előtt érdemes a saját számaiddal is ellenőrizni.